Csallóköz végigjátszás – 2019

… csapatunk lelkes híve nem csak a rövid, családias, hanem a komolyabb, hosszabb, nagyobb igénybevételű vízitúráknak is. Ilyen volt a tavaszi “Végig a Szigetközön” eseményünk és ilyen, az őszi “Végig a Csallóközön” is.

37 km, 10 óra vízen, számtalan átemeléssel. Ez volt november 9-én.

Végigtoltuk a Csallóközt… kicsi csalással, ugyan mert a végén már sötét volt mint a ‘belső zsebben‘. Egy viszonylag nagy csapattal (6 kenu 2 kajak) túráztuk végig a Duna csallóközi-mellékágrendszerét is (tavasszal ugye a hazai oldalon jöttünk végig teljes egészében). Igaz ugyan, hogy csaltunk, mert elkezdett sötétedni, így a bodaki-kapun kiemeltünk az Öreg-Dunára, de a lényeg megvolt… teljesen az elejétől indultunk és az árvai-zárásnál visszatértünk Ásványráróra. Igen furán néztek ránk a horgászok, amikor már-már vaksötétben megérkeztünk a Dunáról, de a 9 átemelésben és kenuval-fáramászásban csurom vizes vízitúrázók láttán minden bizonnyal azért megsüvegeltek minket. Persze ez nem egy IronMan sportteljesítmény, de azért mi büszkék vagyunk magunkra.

A csapat a Bodaki-kapunál


Külön öröm, hogy több túraszervező barátunk is jelen volt (Explorer, VíziTök Vízitúra…) fantáziát látva a nagyszerű és érdekes túraútvonalban.
Ha vagányak vagytok, jövőre elviszünk Benneteket is!

sötétben indultunk, sötétben érkeztünk…


S ahogyan megszokhattátok, a szállást, meleg vacsorát (életmentő) és a kenukat az ásványrárói Part Camping biztosította…

Vízitúra Kupán jártunk, Dunakszin

6 éven keresztül szerveztem (vagyis inkább koordináltam) a vízitúra kupa versenysorozatot, 6 év alatt legalább 40 vízitúra versenyen vettem részt, legtöbbször csak szervezőként, szpíkerként, ritkán kedvenc kategóriámban (Túrakenu 1) indultam, csak a móka kedvéért.
2 év kihagyás után lett egy szabad szombatom, leugrottam Dunakeszire, beneveztem a VTK 1 fordulójára, szintén (túra)Kenu 1 -ben, persze a rövid távra.

Henrik.

A meglehetősen nyomorúságos esős szürke idő ellenére meglepően sokan álltak a rajthoz. A résztvevők nagy részét már nem a vízitúrások adják, de számtalan kajakos sportoló hozta, a létszámot… Dunakeszi jó módú település, azt a hátrányát, hogy vízitúrás lehetőségei csekélyek a felújított part szépsége és a szervezés minősége ellensúlyozta. Állandó TV közvetítés, óriási kültéri ledfal, tökéletes hangosítás… így illik ezt Dunakeszin.
Jómagam rajt-cél győzelmet arattam, hisz kategóriámban senki sem indult

(Persze ilyenkor azzal vigasztalom magam, hogy senki sem olyan bátor, hogy egyedül kenuzzon…-ami nyilván nem igaz)

A verseny után minden folottul lezajlott, ahogy annak lennie kell, délután 4-re már nyoma sem volt annak, hogy ott verseny zajlott napközben.
A szám íze azonban keserű maradt, leírom, remélem nem bántok meg vele senkit sem – nem lesz népszerű, de mivel született dunakeszi vagyok, nem állom meg, hogy ne tegyem…:


4200 Ft nevezési díjért sem pólót sem érmet nem kaptam (érmet én azért nem, mert egyedül voltam a kategóriámban, ezt persze nem igazán értem, hisz érem jut mindenkinek, minden kategóriában – és maradt is egy csomó, ahogy láttam. Magamtól nem sajnálom, de egy családi kenus csapat megérdemelte volna…pl.).


A Vízitúrás Kupa póló hiánya azonban furcsa volt. Hosszú évek óta gyűjtögeti a túrás társadalom ezeket, kincsként őrizve ezt. Ez emlék és megtisztelt is a részt vevők felé… Ennyi pénzbe bele kellett volna férnie.
A szervezők vezetője mindent megtett azért, hogy tájékoztasson, ám sajnos a segítő személyzet – tisztelet a kivételnek – fancsali arccal ülte végig az egészet, szemmel láthatóan hátuk közepére sem kívánták. Akik több 100 km-t utaznak, örülnek egy kedves mosolynak (ráadásul óriási szervezőgárda volt, anno 3-4 ember lenyomott egy ennél nagyobb eseményt)


Hiányzott a dobogó, a lehetőség, hogy a csapatok együtt egymásnak gratuláljanak. Igen, esett az eső, de ez jár mindenkinek…ez egy sportegyesületet tekintve nagyon furcsa.


Az oklevelek megírása gyorsan ment ugyan, de a töltő tollal odafirkantott nevek és kb. eltalált kategóriák sajnos szintén nem díszítették az eseményt:(
Fura volt az is, hogy miközben próbálták átadni az érmeket, pakoltak, kukákat tologattak a versenyzők között – de persze ez nyilván csak a rossz logisztika eredménye.


A VTK ezen a hétvégén átcsapott egy instant kajak-kenu sportversenybe, amit rendkívül sajnálok. Az egészet betudom az esőnek…
A résztvevőknek gratulálok, és külön öröm, hogy a kemény mag egy tizede megjelent a rendezvényen

Dunakanyar vízről kisokos

Saját szerkesztésben a Kisokost kibővítve készítettünk egy rövid vízitúrás kézikönyvet a Dunakanyar vízitúrás lehetőségeiről – a váci Duna-ágra szűkítve a tartalmat. Olvasgassátok örömmel!

Póló

mérföldkőhöz érkezett a kis csapatunk, saját pólót szeretnénk gyártatni, mert ez így dukál és mindenkinek van :)… a mintát mi csináljuk, a gyártást rábízzuk arra, aki ezzel foglalkozik. Szeretnénk egy olyan pólót készíttetni, amit az utcán is szívesen viseltek, nem csak a vízitúrán.

ez a minta lesz, kicsit sötétebb színben a póló hátán… minimális változtatás még elképzelhető

A rendelés menete: a póló típusát, színét és méretét küldjétek el március 1-ig a sziasztok@bejarhatoutazasok.hu címre. Ha postázást kértek, akkor a címeteket is írjátok, de jobban örülnénk, ha személyesen adhatnánk át. (a pólókat beszerzési áron kapjátok meg, elképzelhető, hogy az áruk kevesebb lesz, a rendelés mennyiségének függvényében…)

Az alábbi póló típusokból és színekből tudtok választani.

V nyakú póló

Színek: 00 (fehér) – 03 (v. szürke), 08 (homok)

Ára: max.3000 Ft (plusz posta költség, ha szükséges)

Minta megtekintése: https://www.adler.info/HU/hu/Eshop_Product/MALFINI/tricka/102/00/


Női rövid ujjú

Színek: 00 (fehér) -03 (szürke) – 44 (türkiz), 30 (rózsaszín)

Ára: max.3000 Ft (plusz posta költség, ha szükséges)

Minta megtekintése: https://www.adler.info/HU/hu/Eshop_Product/MALFINI/tricka/134/03/


Galléros

Színek: 00 (fehér) – 03 (v. szürke), 08 (homok)

Ára: max.3500 Ft (plusz posta költség, ha szükséges)

Minta megtekintése: https://www.adler.info/HU/hu/Eshop_Product/MALFINI/polokosile/202/08/


Hosszú ujjú – kényelmes női-férfi viselet a túrákon

Színek: 00 (fehér) – 03 (v. szürke)

Ára: max. 4000 Ft (plusz posta költség, ha szükséges)

Minta megtekintése: https://www.adler.info/HU/hu/Eshop_Product/MALFINI/tricka/119/03/


Április 12-14 – egy hétvégés Csallóköz és Szigetköz ééés vízi szemétszedés Kisbodakon

Április 12-14 – Csallóközi vízitúra és közösségi szemétszedés a Szigetközben
Az első hétvégés vízitúránkat 2019-ben a Szigetközben, méghozzá Kisbodakon tartjuk.

Jelentkezés: április 8-ig a sziasztok@bejarhatoutazasok.hu e-mail címen és a szállás típusát is írjátok meg!!

Április 12-14 – megnézzük a páratlan szépségű Szigetközt és Csallóközt…


A terv a következő

pénteken érkezés, szombaton egy jó nagy Csallóköz-körtúra, Szlovák madárlessel, hátha-hódokkal és gulyással, vasárnap pedig csatlakozunk a kisbodaki szemétgyűjtéshez – csak mi a vízen gyűjtjük a szemetet.

A szállásunk végig a kisbodaki Esthajnalcsillag Kempingben lesz, sátorban vagy faházban – ki hogy szeretné!


Költségek

Szállás: faházban 2200 Ft/éj/fő (felnőtt). sátorban 1400 Ft/éj/fő (felnőtt)

Kenubérlés + túrakíséret: 4500 Ft/fő két napra

Vacsora: péntek este közösen főzünk vagy sütünk tárcsán valamit, ez összedobós annak aki ott lesz és enne.  Szombaton bográcsos gulyás, szerzünk hozzá lipóti cipót is:) ez a két vacsora max. 2000 Ft/fő


Utazás: telekocsival vagy vonattal és busszal tudtok Kisbodakra lejutni!

JELENTKEZŐK FIGYELEM! Fontos: vasárnap (ápr. 14-én) csatlakozunk a kisbodaki szemétszedéshez, de természetesen a vízen! Nagy dzsuvára nem kell számítani, ennek ellenére játszós ruhát hozzatok!

Helembai uszály símogatás. Esztergom Leányfalu vízitúra

Mi sem hagyhatjuk ki a lehetőséget, hogy bekukkantsunk egy dunai uszály alá… Gyertek velünk vízitúrázni Esztergom és Leányfalu között, a vadkacsások biztonságos kenujaival, túravezetéssel és egy kis plusz élménnyel a túrát fűszerezve!
Igen, mi is megállunk az uszálynál, viszünk valami értékelhetőt ott rekedt vízi barátunknak. Ha valaki beszél románul, jelezze 🙂

Részletek

Találkozó:  08:00 után Leányfalun a Vadkacsa vízitelepen, vagy fél 10 körül Esztergomban az Evezősöknél (ezt leegyeztetjük)

Útvonal:  végig a Dunán, majd Szentendrei-Duna Leányfaluig!

Költségek:  kb. 5-6000 Ft, a létszámtól függően

A túra nem rövid, csokit, meleg teát, neoprene cuccot (cipőt mindenképp) mindenki hozzon! Út közben megállunk meleget enni. de még az is lehet, hogy szervezünk magunknak valami forró levesfélét, ha odaérünk…

Kérünk Benneteket, hogy február 14 (csütörtök) jelentkezzetek e-mailben a túrára, hogy tudjunk számolni Veletek. 3-4 főt el tudunk vinni kisbusszal Esztergomba Leányfaluról, de Esztergomban a vonathoz is kimegyünk értetek egyeztetés után. Indulás a Esztergomi Evezősök elöl, ez a híd felett van kb 1 km-re.

Ha érdekel vagy jönnél, írj: sziasztok@bejarhatoutazasok.hu

A Duna elterelése és „C variáns” – avagy a papírtigris felüvölt

Idén lesz 30 éve, hogy a magyar kormány egyoldalúan beszüntette a nagymarosi vízlépcső építését, elindítva ezzel egy olyan folyamatot, amely a Duna eltereléséhez vezetett. Viszont nem épült meg a nagymarosi mű, a táj érintetlen maradt és átemelés nélkül le tudunk evezni Zebegényből Vácra… s ennek nagyon örülünk!  Az alábbiakban egy kis összefoglaló a történésekről

Az előzmények

A Duna érintett szakaszának szabályozása nem új keletű probléma, már a XX. század első felében megfogalmazódott az igény mind a hajózás, mind az energetikai szempontból egyaránt jobban hasznosítható Dunameder fejlesztésére, egy jól működő vízlépcsőrendszer kialakítására. A Duna ezen szakasza síkvidék jellegű, az erőművek meghajtásához a megfelelő vízmennyiséget nem lehet a domborzati viszonyokat felhasználva vízoszlop formájában biztosítani (lásd. a hegyvidék jellegű folyók duzzasztási lehetőségei), itt az erőmű előtt hatalmas mesterséges tavakkal lehet a megfelelő méretű vízmennyiséget biztosítani. Az első erre vonatkozó terveket az 50-es években Dr. Mosonyi Emil professzor által vezetett csapat vetette papírra a BME-n, ezek azonban az akkori környezetvédelmi, ökológiai és leginkább politika okok miatt számtalanszor megváltoztak.

1963 áprilisában a Magyar Népköztársaság és Csehszlovák Szocialista Köztársaság megállapodtak abban, hogy közös beruházási programot dolgoznak ki a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer kialakítására. A végleges tervezet 1973-ban készült el, a programot a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya 1974. januári határozatával, a Magyar Népköztársaság kormánya pedig 1974. februári határozatával fogadta el és engedélyezte a beruházás előkészítését. A felek a megvalósítás érdekében ún. Közös Egyezményes Terv kidolgozásához kezdtek, ezt 1976. május 6-án kormányközi egyezmény rangra emelték.

1977. szeptember 16-án került sor a két állam közötti szerződés kötésre, melyet a Magyar fél 1978. évi 17. sz. törvényében ratifikálta. A 77-es megállapodás rögzítette azt is, hogy a jövőben a mesterséges Bős-re vezető csatorna kapja a teljes vízhozam több mint 90%-át. A szerződő felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy az energiatermelő berendezéseket 1986-1990. között helyezik üzembe.

Hogy működött volna a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer?
Elemei: Dunakiliti felett lévő mesterséges tározó, a Dunakiliti duzzasztómű, az üzemvíz csatorna és a Bősi (Gabcikovo) duzzasztómű

A Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer terve szerint Pozsony alatt létesült volna a mesterségesen duzzasztott tározó tó. Innen a Dunával párhuzamos, csehszlovák területen kialakított üzemvíz csatornába vezetett a terv szerint a víz útja. A Duna vize a mesterséges csatornán keresztül a Bősnél (Gabcikovo) emelt gát turbinái segítségével villamos energiát termel, végül Szapnál (Sap) visszatér a Duna eredeti medrébe. A dunakiliti duzzasztómű az áramtermelés mellett a víz elosztásában játszott volna szerepet.

A „csúcsrajáratás”

A bősi erőmű nem folyamatosan, hanem ún. „csúcsra járatva” termelte volna az áramot, ami a következőt jelentette volna: naponta kétszer engedik rá a turbinákra a vizet, mely egy árhullám formájában jelentkezett volna egészen Nagymarosig, ahol is az árhullámot az oda tervezett duzzasztó és a felette elterülő szintén mesterséges tó mérsékelte volna.

Kezdődnek a problémák

Jelentős gazdasági nehézségek hatására 1981-ben államközi tárgyalások kezdődtek a beruházás elhalasztásáról, esetleges elhagyásáról is. 1983-ban Prágában a két fél együttesen aláírta a beruházást 5 évvel időben eltoló szerződést, ugyanitt állapodtak meg a végső befejezés új időpontjáról is, mely 1995 lett. Ezt később Budapesten 1989. február 6-án 1994-re módosították. A beruházást mindkét fél hitelből biztosította, 89-re a Csehszlovák oldalon megépültek a töltések, hazai oldalon épült a dunakiliti duzzasztó és nekiálltak a nagymarosi műtárgy építésének is.

A 80-as évek közepére nyilvánvalóvá vált, hogy önerőből a magyar fél nem tudja a beruházást folytatni, ezért 1986-ban egy osztrák céggel a Dunakiliti műtárgy, míg egy jugoszláv céggel az alvízcsatorna kotrási munkálataira kötött szerződést, speciális hitelkonstrukció (osztrák bankkölcsön) formájában.

A környezetvédelem és a politika közbeszól

A világban egyre nagyobb teret nyert és egyre erősebb lobbierőre tett szert a környezetvédelem, amely új szemléletmóddal közelítette meg a beruházásokat, az anyagi javak felhalmozását. Megszületett a fenntartható fejlődés fogalma, egyre nagyobb igény merült fel a természeti környezet megóvására. (ENSZ Közgyűlése által 1982-ben elfogadott Természeti Világkarta, valamint az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottságának ‘Bruntland jelentés)

Ez a tendencia szükségessé tette a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer ilyen szempontú felülvizsgálatát is. Az MSZMP (Magyar Szocialista Munkás Párt ) felkérte a MTA-t (Magyar Tudományos Akadémia) egy bizottság alakítására és a beruházás környezetvédelmi-szempontú felülvizsgálatára, mindezt 1981-ben.

Az MTA bizottságának jelentése 1983-ra készül el. E-szerint „az Egyezményes Terv a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ökológiai hatásaival és következményeivel átfogóan nem foglalkozott. Nem készült olyan felmérés, amelyben e fontos témakör műszaki, ökológiai, ökonómiai és ezzel összefüggő kockázati kapcsolatait egy rendszerben és kölcsönhatásaiban vizsgálták volna. A felsorolt és fel nem sorolt tényezők együttes számbavétele alapján a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a beruházás jelentős időbeli elhalasztását, az indokolt tartalmi változások érvényesítését, de leginkább annak leállítását tartja indokoltnak.” A jelentést az MSZMP természetesen ekkor még politikai okokból figyelmen kívül hagyta.

A nagymarosi építkezés megindulásakor az építkezést ellenzők hangja is felélénkült, egyre többen tiltakoztak civilként is az építkezés és a későbbiekben a csúcsra járatás miatt várható negatív környezeti hatások ellen.1984-ben megalakul a Duna Kör szervezet, mely az MTA jelentés figyelembevételét támogatva élharcosa lesz a beruházás környezetvédelmi szempontú felülvizsgálatának később már a teljes beruházás leállításának. Nyílt levelekkel, előadássokkal, tájékoztatókkal segíti megértetni a lakossággal a környezetvédelmi problémákat. Természetesen így visszatekintve a rendszerváltást közvetlen megelőző időkre, jó lehetőség volt a rendszerváltást és a többpártrendszert támogató erők számára, hogy politikai fegyvertényt kovácsoljanak a Bős-Nagymaros kérdéséből.

A magyar fél kilép – a C variáns épül a szlovák oldalon.

1988-ban még a kormány a nagymarosi építkezés folytatása mellett dönt, ám a megerősödött környezetvédelmi és egyúttal politikai akarat hatására 1989. május 13-án azonnali hatállyal felfüggeszti a nagymarosi építkezést, melyet a Parlament is jóváhagy. A csehszlovák fél 1989 októberében egy miniszterelnöki találkozón kéri a magyar építkezés folytatását, ellenkező esetben kilátásba helyezi az ún. „C variáns” építésének elkezdését, a magyar állam pedig további felülvizsgálatot és tárgyalásokat sürget. Éveken át folyamatos és eredménytelen tárgyalások folynak a magyar és csehszlovák fél között, miközben a bősi komplexum tovább épül. A magyar kormány 1992. május 25-én felmondja az 1977-es államközi szerződést.
Eközben a csehszlovák oldalon tovább folyik az építkezés, a magyar fél kilépése miatt kényszerhelyzetből már az ún. „C variáns” építik, méghozzá egy olyan duzzasztót, mely a már megépült dunakiliti duzzasztóművet hivatott kiváltani. Ez a műtárgy a dunakiliti feletti szakaszon épül, ahol a folyó mindkét partja csehszlovák oldal, mindez Dunacsúny-nál.

A „papírtigris felüvölt” – épül a C variáns tovább épül.

Egyes akkori hazai szakértői vélemények tagadták azt a tényt, hogy a csehszlovák fél építené a C variánst és ez által beigazolódna a legnagyobb félelem, miszerint egyoldalúan elterelnék a Dunát, elvéve a magyar Duna-ág vízbiztonságát és veszélyeztetve a teljes Szigetköz vízi élővilágát és ökológiai egyensúlyát. Mindezek mellett a dunakiliti duzzasztó kiiktatásával teljesen kikerülne ugyan is a magyar fél kezéből az irányítás – a csap amely a vizet engedi a szigetközi Dunába elérhetetlen lenne számunkra.

Az építkezés és az elterelés előkészületei eközben javában folytak, a szigetköziek már 1991 novemberében észlelték és jelezték a kormány felé az építkezést, azt hogy teherautók ezrei dübörögnek a szlovák Duna partján, de hazánkban néhány jelentős lobbierőt képviselő szakértő ezt csak nyomásgyakorlásnak vélte ezt szlovákok részéről, úgynevezett papírtigrisnek titulálták az elterelés fenyegetését.

(Vargha János Duna-kör alapító akkori televíziós nyilatkozatából is ez derül ki, aki azt állította, hogy szemfényvesztés az építkezés, dr. Hajósy Adrienne kormányfőtanácsos, geofizikus pedig határozottan kijelentette, hogy nem fog megépülni a „C variáns”).

A szigetközi szakemberek azonban pontosan tudták, hogy ha megvalósul a „C variáns” és a Duna elterelés, már nem lesz idő a pereskedésre, mire a nemzetközi bíróságok döntenek, a szigetközi természet visszafordíthatatlan károkat szenved. A szigetközi vízügyi szakemberek idejében elkészítették a probléma megoldására vonatkozó terveket, melyeket természetesen figyelmen kívül hagytak.

A Duna elterelése és hatása.

1992 szeptemberében a helyi szakemberek már látták a problémát, szinten napi pontossággal megjósolták volna az elterelés időpontját, de hiába javasolták a dunakiliti duzzasztómű befejezését, ez akkora már lehetetlennek bizonyult. A Duna elterelése 1992. október 24-én megkezdődött. Dunacsúnynál, a Duna 1851,75 folyamkilométerénél, mintegy 40 kilométer hosszúságban csehszlovák területre terelték a Dunát, beigazolva ezzel a legnagyobb félelmünket a „C variánssal” kapcsolatban. A szigetközi mellékágrendszer ágai gyakorlatilag azonnal kiszáradtak, bennük csak mutatóban maradt víz. Szerencsére a vízügyi szakemberek azonnal megkezdték a károk elhárítását, különböző vízügyi beavatkozásokkal próbáltak valahogyan vizet varázsolni a kiszáradt ágakba.

Kárelhárítás különböző módokon

A vízügyi szakma azonnal látta, hogy mederduzzasztással, gravitációs elven lehet a vizet észszerűen és gazdaságosan visszajuttatni a kiszáradt ágrendszerbe, ezt 1993 májusában modellkísérleti vizsgálatokkal el is kezdték vizsgálni és ki is alakították az optimális tervet. Ennek ellenére a politikai akarat a haszontalan és környezetszennyező dízel üzemű szivattyús vízpótlást támogatta teljesen érthetetlen okokból. A több száz millió forintos költség ellenére a kísérlet kudarcba fulladt, ezért 1995-re a Vízügyi Igazgatóság végre engedélyt kapott az eredeti terv megvalósítására – a duzzasztásra.

A megoldás – fenékküszöb dunakilitinél

1995 májusában megindult a fenékküszöb építése Dunakilitinél. A Duna teljes szélességében létesítettek egy betontömbökből álló duzzasztást, mellyel több mint 4 méteres szintemelkedést értek el. Ennek hatása egészen Rajka településig érzékelhető volt. Ez a szakasz a Szigetközi-mellékágrendszer legfelső szakasza. Innen a megoldás már viszonylag könnyen adta magát, mesterséges átvágásokkal (oldalbukókkal) új utat biztosítottak az ágak vízpótlásának, mindezt gravitációs módon. Ez a víz „felülről” lezúdulva végigáramlik a teljes ágrendszeren, amihez persze kellett átalakításokat végezni, mesterséges átvágásokat, csatornákat, duzzasztásokat létesíteni, össze kellett kötni az ágrendszereket egymással, de ezek után az 50-es évek vízszintjét és jellemzőit sikerült elérnie a szakembereknek az eltereléssel érintett ágakon.

Utóhatások – a Dunaszaurusz.

A politikai és környezetvédelmi vélemények ellen szólt a vízügy szakmai véleménye, melyek meggondolatlannak titulálta a dunakiliti duzzasztómű be nem üzemelését és a szerződés teljes felbontását, ezzel úgymond belekényszerítve a szlovák felet a „C variáns” elkészítésébe. 1997-ben a hágai Nemzetközi Bíróság mindkét felet elítélte, hazánkat a szerződés felbontásáért, a szlovák felet pedig a C variáns üzembe helyezéséért. Ez után közvetlenül az akkori kormány tett politikai lépéseket a két fél közötti együttműködés kialakításáért. A Horn-Meciar paktum értelmében a magyar fél gátat épített volna a Dunakanyarba, a Szlovák fél pedig biztosította volna a 7.5% vízhozam átengedését, ám az ez ellen fellépő tüntetések ezt megakadályozták. Ekkor kapta a vízlépcső a Dunaszaurusz nevet a tüntetőktől.
A párbeszéd az óta is folyamatos, kisebb nagyobb időbeni kihagyásokkal egyeztetések folynak a témában, ám a nagy volumenű beruházások már nincsenek napirenden.

Felhasznált irodalom:
http://www.szigetkoz.biz/jog/szerzodes/felmondas1992may19.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C5%91s%E2%80%93nagymarosi_v%C3%ADzl%C3%A9pcs%C5%91
http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-duna-kor-hirei
https://www.youtube.com/watch?v=cabDgtFwM8Y
http://www.szite.hu/hun/duna_eltereles_25_evfordulo.html

Összeállította: Klemencz Henrik

2019-es túratervünk

hosszabb és különlegesebb szervezési igényű vízitúráink  – ’19

www.bejarhatoutazasok.hu

Az alábbi oldalon láthatjátok a terveinket a 2019-es évre. Csak azokat a programokat tüntetjük fel, melyek szervezését már most kezdjük, melyekkel már idén is tervezünk és várjuk a jelentkezéseket. Figyelem: ez csak tervezet, a változtatás jogát fenntartjuk! 🙂

A túrák részleteivel kapcsolatban (ár, jelentkezés, indulás – érkezés) KERESSETEK minket!!

Az alábbi vízitúrák mellett a fél illetve egy napos Dunakanyar vízitúrákra minden hétvégén lehet majd számítani, reményeink szerint a 2018-as évhez hasonlóan a Nomád Part-ról indulva!

Ha bármi érdekelne a kínálatból: ELÉRHETŐSÉGEINK

19′ Április – Május

A tavasz két első igazi hónapja, amikor már nagy biztonsággal vízre tudunk szállni. A hideg, főleg áprilisban, még esélyes, de ilyenkor már igazán jól esik a víz illatát érezni az orrunkban!

és íme az első túránk 2019-ben

Április 12-14 – Csallóközi vízitúra és közösségi szemétszedés a Szigetközben

Az első hétvégés vízitúránkat 2019-ben a Szigetközben, méghozzá Kisbodakon tartjuk. A terv a következő: pénteken érkezés, szombaton egy jó nagy Csallóköz-túra, Szlovák gulyással és madárlessel, vasárnap pedig csatlakozunk a kisbodaki szemétgyűjtéshez – csak mi a vízen gyűjtjük a szemetet. A szállásunk végig a kisbodaki Esthajnalcsillag Kempingben lesz, sátorban vagy faházban – ki hogy szeretné!


Április 20. Egy jó nagy Ipoly vízitúra

Klasszikus vízitúránk az Ipolyon és a Dunán, Ipolytölgyes és Nagymaros között a BTZ törhetetlen családi kenujaival! Jó móka, szép a táj és ha van víz az Ipolyban, akkor izgalmas evezésre számíthatunk!

További részletek a vízitúra saját oldalán itt!


Április 26-28, Gemenc, dél-dunai kalandozások

Bajáról kalandozunk 2 napon át,  a Rezéti-Dunán, a Vén-Dunán, Móricz-Dunán. Szállásunk szobákban, a Bárka Pihenőházban lesz. 2018 őszén jártunk ott utoljára, csodás 3 napot töltöttünk el ott.

A FAHÁZAS SZÁLLÁS MEGTELT, már csak sátorhely van!


Május 11-12, Szentendrei-Sziget kerülés

Két napos vízitúra sportosoknak, klasszikus útvonalon, körbe a Szentendrei-Sziget körül. Indulás szombat reggel a Nomád Part-ról, első nap alvás Leányfalun, másnap vissza Nagymarosra. Több mint 70 km! Csak bevállalósok számára 🙂  Kíséretet biztosítunk, a csomagokat nem visszük magunkkal!

A vízitúra részleteiről a túra saját oldalán olvashattok

19′ Június – Július

Június 7-10 (Pünkösd), Kalandozások a szlovákiai Kis-Dunán

Szabadság, boldogság és a Duna tiszta vize…

A Kis-Duna Pozsonynál ered és Gútánál torkollik a Vág-ba. A szlovákiai Csallóköz északi határa. Vize tiszta, lassú, partján számtalan vízimalom pörgeti a vizet. Igazi kényelmes, családias túralehetőség és mivel ezen a túrán nincs csomagszállítás, így klasszikus vízitúrás élményben lesz részünk… részletek hamarosan, a csomagszállításban lehet változás-

3 napot evezünk majd, az alábbi útvonalon: Pozsony – Vlky (táborhely) / Vlky – Jelka (kemping) / Jelka – Madarász (kemping)

19′ Július – augusztus

Július 5-7: Végig járatlan utakon a Szigetközben

Ha még nem vízitúráztál a Duna szigetközi ágrendszerében, vagy túráztál ugyan, de nem láttál mindent, akkor ezen a hétvégén az egész ágrendszert bejárhatod velünk  – természetesen vízen.

Vízitúra a szigetközi ágrendszer teljes szakaszán. Hosszú és fárasztó, sok-sok átemeléssel 🙂

Túraútvonal: Rajka – Kisbodak (pihenő) –  Ásványráró – Vámosszabadi (a teljes táv kb. 90 km)
Szállások: Rajka, Aranykárász Kemping.  Ásványráró, Part Camping.


Július 8 – 13: Mosoni-Duna Rajkától Győrig

Egy igazi klasszikus a vízitúrás kínálatban ez a majdnem egy hetes vízitúra a Mosoni-Dunán. Rajkától indulva kis híján teljesen végigjárjuk a folyót, mely tartogat magában némi izgalmat is, ám javarészt egy igazi kellemes csorgós vándortúrára számíthattok, ha jöttök!



19′ Szeptembertől…


Szeptember 6-8: Sarud, Tisza-tavi kalandozások

Egy hétvége, két útvonal a Tisza-tó legdinamikusabban fejlődő településén, Sarudon. Családok számára tökéletes program, van itt található Európa egyik legnagyobb vízi vidámparkja, csodálatos a szállás és két izgalmas útvonalon járhatjuk be a sarudi és poroszlói medence legszebb részeit

Mi lesz még az ősszel 2019-ben?

Biztosan lesz novemberben őszi szigetközi túra, Ipoly túra és Gemencre a Dél-Dunára is ellátogatunk is, ha minden jól alakul.


addig is boldog Karácsonyt mindenkinek:)

Dunakanyar Vízről – mini vízi útikalauz -2. rész

A kiadvány fő támogatója…

Verőcénél volt az utolsó kikötésünk a Dunakanyar Vízről mini vízi útikalauzunk első részében. Ebben a részben Felsőgödig jutunk majd, ami egyébként is egy jó végállomás, vagy fordulópont, nem csak a vízen, hanem két keréken érkezőknek egyaránt.

Verőcétől Vácig egyszerű, ám különleges vízitúra útvonal vezet. Elhagyva Verőcét meglátjuk bal oldalon a város határában álló római őrtorony maradványait, majd nem sokkal lejjebb a Camelot étterem impozáns épületét. Innen kezdve választhatunk egy új és érdekes útvonalat,  elhaladhatunk a környék egyetlen valódi bal parti szigete, a Kompkötő-sziget mellett (1684 fkm.) a bal ágon. A sziget bal parti mellékága hosszú évek óta egy keresztgáttal volt elvágva, így gyakorlatilag két öblöt alkotott, mely az évek során szép lassan iszaposodott el. Idén a keresztgátat átvágva ismét utat engedtek a Duna vízének azon az ágon, és ez egyben egy nagyon szép és hangulatos vízi úttal ajándékozta meg a vízitúrázókat. Érdemes ezen az úton haladni, nem csak azért, mert kikerülünk az egyébként alaposan beszűkült hajózóút vonzásából, hanem azért is, hogy egy kicsit közelebbről ismerkedhetünk a város közeli érintetlen természettel. Ha hódrágást vagy netalán hódot szeretnétek látni, esetleg árnyékban pihenni, nézelődni, vagy elmenekülni a vihar és hullámok elől, akkor ez a tökéletes útvonal…

Kompkötő-Sziget északi bejárata

A sziget déli végén visszatérve a fő mederbe, rögtön magunk előtt láthatjuk azt a kotróhajót, amely az itteni mederrendezési munkálatokat végzi. Megközelíteni tilos, egy kopottas sárga bója ugyan jelzi a munkaterületet, de azért kerüljünk tisztes távolságból. A kotróhajó után a DDC (Duna-Dráva Cement Művek) rakodó-kikötője tűnik fel, a másik oldalon (jobb part) pedig kezdődik az a hármas kősarkantyú sorozat, ami a Duna vizét a bal partra, Vác felé tereli. Normál vízállásnál ez olyan áramlást okoz a bal parton, melyen hegymenetben (felfelé) evezni komoly kihívás lehet, főleg kezdő túrázók számára. A kőgátak miatt a hajózó út itt kifejezetten szűk, ne lepődjünk meg, ha a nagy utasszállító hajók kőhajításra haladnak el mellettünk.

Balra a DDC kikötő, távolban egy közeledő utasszállító)

A sarkantyúkról: 1682 – 1680 fkm. között 3 kőgát nyúlik be, majdnem a Duna közepéig, egymástól 150-200 m távolságra. Ha a jobb partot választjuk és nem megfelelő figyelemmel kerüljük ezt a 3 sarkantyút, nagyobb vízállásnál ez veszélyt is rejt magában.

Kőgát a jobb parton. Óvatosan kerüljük!

A DDC rakodó után be is értünk Vác belterületére és hamarosan megérkezünk a belvárosba. Ezt érdemes megtekinteni, akkor is, ha nincs sok időnk a nézelődésre.

Vác. (1681-1678 fkm. között)

1691-1678. fkm.

Vác a régió legnagyobb és történelmi szempontból egyik legértékesebb települése. A XI. századtól említik, tehát az ezer éves város jelző nyugodt szívvel használható rá. Gyönyörűen felújított barokk főtere jó kiindulási pont a legfontosabb látnivalók megtekintésére. A Duna-parttól könnyen, egy sétálóutcán át jutunk Vác nyüzsgő főterére. Amit érdemes megtekinteni akkor is, ha nincs sok időnk: a főtér és épületei, Szent Mihály Altemplom Kiállítóhely, Nagyboldogasszony-székesegyház (a váci Dóm), Kőkapu. Ezek 5-10 perces sétára találhatók a főtérről. Ha megéheztünk, szomjaztunk, a váci piacon bőségesen találunk magunknak „ellátmányt”.

Sétány a váci Duna-parton

Vízitúrás szempontból azonban sajnos semmi jót nem tudunk elmondani Vácról. A Duna-parton a kerékpárosok és gyalogosok által használt sétányt leszámítva gyakorlatilag nincs semmi,  belvárosban normál vízállásnál szinte kikötni is lehetetlen, kialakított part nincs, ha a kajak-kenu klub stégjénél (a komp előtt kb. 200 m) meg is tudunk állni, a vízi járműveinket nem tudjuk megfelelően elhelyezni. Ha lejjebb evezünk, vigyázzunk a kompra, (a menetrendet érdemes tanulmányozni az indulással kapcsolatban), ám a váci várral egy vonalban a parton találunk kiszállóhelyet. Sajnos  a part itt is rendezetlen. (A vár egyébként jól látszik a vízről.) A kerékpárútra felsétálva találjuk meg Vác egyetlen olyan turisztikai szolgáltatását, amely fogad akár sátorozókat is, ez a Göncöl-ház. Itt sátorozni, tüzet rakni is tudunk, van lehetőség matracszállásra, szobabérlésre. Ez kb. 200m-re van a Dunától. Ha már itt kikötöttünk, nézzük meg a Váci Ártéri Tanösvényt (kis séta a Duna mentén lefelé a kerékpárúton), melyet a Göncöl Alapítvány készített és tart fent.

Vízitúra szervezésben hasznos segítséget nyújthat a környék legnagyobb vízitúra-szervezője a Dunai Sárkányok Sárkányhajós és Természetjáró Egyesület.

séta a piac felé

Következő megállási lehetőségünk Sződliget (1674. fkm.)

Sződligetig a bal part mentén semmilyen akadály, említésre méltó vízi „érdekesség” nincs. A part egyébként jó, kis víznél kifejezetten kellemes kikötőhelyek vannak. A jobb parton, Sződliget előtt 1675 fkm-nél két kőgát állja utunkat, egymáshoz közel, de ez nem befolyásolja utunkat, amennyiben a bal parton haladunk. Itt már széles a hajózóút, kényelmesen elférünk a vízen.

sarkantyú a túloldalon

Sződliget (1674 fkm.)

1674. fkm. 

1950 előtt Sződhöz tartozott, az után lett önálló település. A Duna-partja szép, gondozott, nem hosszú, de így is találunk két büfét és egy éttermet a parttól kőhajításnyira. A település szép, gondozott, csendes kertváros, számtalan újonnan épített kertes házzal. Sok látnivaló nincs, de a parttól néhány perces sétára tudunk vásárolni, meleg ételt vásárolni.

Szorosan a part mellett húzódik a kerékpárút, illetve a motoros vízitúrázás szerelmesei jól felszerelt yacht kikötőt is találnak itt. Jó kikötési lehetőség kínálkozik, ha beevezünk az öbölbe, ahonnan a yacht kikötő is megközelíthető.

Yacht kikötő a Sződligeti-öbölben

Kijelölt sátorozási lehetőség, nincs, magán szálláshelyeket lehet találni, de kifejezetten vízitúrázásra irányuló szálláshely szolgáltató nincs. A büfék kínálata miatt azonban mindenképpen érdemes időt szakítani a megállásra.

Sződliget határában találkozhatunk a Rákos-patak torkolatával. Ez elég széles ahhoz, hogy beevezhessünk rajta, pici, de szép vízi világgal találkozhatunk itt.

rejtett kis csodavilág Sződliget határában

Rögtön ez után két kicsi sarkantyú (1673 fkm.) állja utunkat, kerüljük őket óvatosan, de nyugodtan, hiszen van rá hely bőven. 2 km evezés után megérkezünk Gödre, annak is Felsőgöd településrészére. Arról, hogy jó helyen vagyunk a látványos, fűvel borított töltésoldal árulkodik, maga a település a töltés mögött található.

Töltés Felsőgöd határában. Mögötte a település és a vendéglátó egységek.

Göd (1673. – 1667. fkm )

1672. fkm.

Göd város egy hosszanti település, Sződliget és Dunakeszi között gyakorlatilag a teljes területet Göd foglalja el. Rég lakott település volt, újkőkori és bronzkori emlékeket leltek fel a településen. Mindezek mellett feltártak a területén egy római kori katonai tábort illetve sarok és bástyatorony maradványait. Duna-partja jól kiépített, Göd területén számtalan vízparti szolgáltatás, vendéglátóhely és egyéb kikapcsolódási lehetőség található. A teljes településre elmondható, hogy igen kellemes, csendes kertváros, a főút és a Duna-part közötti nyaralók kifejezetten vízparti üdülő hangulatot kölcsönöznek a városnak.

Felsőgöd Göd település északi része. Duna-partja kedvelt aktív turisztikai célpont, az itt található vízparti vendéglátó egységek, a jól felszerelt, bérelhető kis faházakkal jól ellátott szálláshely a  és a vízparti kalandpark (Duna-part Nyaralóházak) miatt egyaránt, ahol akár sárkányhajózásra is van lehetőség. A felsőgödi „hekkes” kultikus célpontja a kerékpárral vagy vízi-járművel érkezőknek.

A Duna-csárda ” A hekkes”. Fotó forrás: https://www.facebook.com/naposparty/
A “Gátőrház”. Oázis a nagy melegben. Is.

Amennyiben az ide látogatónak nincs vízi-járműve, a helyi Duna-Parti Csónakházban kölcsönözhet egyet.

Ha van egy kis időnk rá, vagy eltöltünk itt egy éjszakát, látogassuk meg a környék egyetlen thermál strandját, mely nagyszerű lazulási lehetőség egy vízitúra után.

… a harmadik részben leevezünk egészen a Római-partig

írta: Klemencz Henrik (DR-VTSZ)

Gyalogosan is…

Első gyalogtúránk csodálatosan sikerült: Királyrét – Nógrád -Királyrét távon, 13 kilométeren keresztül gyönyörködtünk a Börzsöny őszi színeiben…

A túráról néhány gondolat:
Kényelmesen teljesíthető, szintkülönbségekkel csínján bánó útvonal ez a gyalogos körtúra. Kellemes út vezet Királyrétről Nógrádig, jól bemelegíti az embert a Nógrádi-vár megtekintésére. Nógrád település piciny, de kedves falu, amennyi kikapcsolódást nyújt, annyi elég is rövid időre az idetévedt túrázónak.
Nógrádról “kispirossal”  visszaereszkedünk Szokolyáig, ahonnan folytatva ismét gyalogosan vezet vissza erdei utunk Királyrétre. Ez már igazi erdei túra, kicsit felfelé és sokat lefelé kell ereszkednünk, ám a táj szépsége minden fáradozásért kárpótol minket.
Családoknak gyerekekkel, kevésbé gyakorlott túrázóknak, vagy a rövid, de tartalmas aktív kirándulást kedvelőknek ajánljuk…és van benne kisvasút, nagyvasút, kis emelkedő nagy leejtő…

…és persze ne feledkezzünk meg a királyréti Várhegy Vendéglő meleg leveseiről sem!! Jól fog esni a végén…