Verőcénél volt az utolsó kikötésünk a Dunakanyar Vízről mini vízi útikalauzunk első részében. Ebben a részben Felsőgödig jutunk majd, ami egyébként is egy jó végállomás, vagy fordulópont, nem csak a vízen, hanem két keréken érkezőknek egyaránt.

Verőcétől Vácig egyszerű, ám különleges vízitúra útvonal vezet. Elhagyva Verőcét meglátjuk bal oldalon a város határában álló római őrtorony maradványait, majd nem sokkal lejjebb a Camelot étterem impozáns épületét. Innen kezdve választhatunk egy új és érdekes útvonalat,  elhaladhatunk a környék egyetlen valódi bal parti szigete, a Kompkötő-sziget mellett (1684 fkm.) a bal ágon. A sziget bal parti mellékága hosszú évek óta egy keresztgáttal volt elvágva, így gyakorlatilag két öblöt alkotott, mely az évek során szép lassan iszaposodott el. Idén a keresztgátat átvágva ismét utat engedtek a Duna vízének azon az ágon, és ez egyben egy nagyon szép és hangulatos vízi úttal ajándékozta meg a vízitúrázókat. Érdemes ezen az úton haladni, nem csak azért, mert kikerülünk az egyébként alaposan beszűkült hajózóút vonzásából, hanem azért is, hogy egy kicsit közelebbről ismerkedhetünk a város közeli érintetlen természettel. Ha hódrágást vagy netalán hódot szeretnétek látni, esetleg árnyékban pihenni, nézelődni, vagy elmenekülni a vihar és hullámok elől, akkor ez a tökéletes útvonal…

A sziget déli végén visszatérve a fő mederbe, rögtön magunk előtt láthatjuk azt a kotróhajót, amely az itteni mederrendezési munkálatokat végzi. Megközelíteni tilos, egy kopottas sárga bója ugyan jelzi a munkaterületet, de azért kerüljünk tisztes távolságból. A kotróhajó után a DDC (Duna-Dráva Cement Művek) rakodó-kikötője tűnik fel, a másik oldalon (jobb part) pedig kezdődik az a hármas kősarkantyú sorozat, ami a Duna vizét a bal partra, Vác felé tereli. Normál vízállásnál ez olyan áramlást okoz a bal parton, melyen hegymenetben (felfelé) evezni komoly kihívás lehet, főleg kezdő túrázók számára. A kőgátak miatt a hajózó út itt kifejezetten szűk, ne lepődjünk meg, ha a nagy utasszállító hajók kőhajításra haladnak el mellettünk.

A sarkantyúkról: 1682 – 1680 fkm. között 3 kőgát nyúlik be, majdnem a Duna közepéig, egymástól 150-200 m távolságra. Ha a jobb partot választjuk és nem megfelelő figyelemmel kerüljük ezt a 3 sarkantyút, nagyobb vízállásnál ez veszélyt is rejt magában.

A DDC rakodó után be is értünk Vác belterületére és hamarosan megérkezünk a belvárosba. Ezt érdemes megtekinteni, akkor is, ha nincs sok időnk a nézelődésre.

Vác. (1681-1678 fkm. között)

1691-1678. fkm. [icon name=”bed” class=”” unprefixed_class=””] [icon name=”bicycle” class=”” unprefixed_class=””] [icon name=”coffee” class=”” unprefixed_class=””] [icon name=”train” class=”” unprefixed_class=””] [icon name=”anchor” class=”” unprefixed_class=””]

Vác a régió legnagyobb és történelmi szempontból egyik legértékesebb települése. A XI. századtól említik, tehát az ezer éves város jelző nyugodt szívvel használható rá. Gyönyörűen felújított barokk főtere jó kiindulási pont a legfontosabb látnivalók megtekintésére. A Duna-parttól könnyen, egy sétálóutcán át jutunk Vác nyüzsgő főterére. Amit érdemes megtekinteni akkor is, ha nincs sok időnk: a főtér és épületei, Szent Mihály Altemplom Kiállítóhely, Nagyboldogasszony-székesegyház (a váci Dóm), Kőkapu. Ezek 5-10 perces sétára találhatók a főtérről. Ha megéheztünk, szomjaztunk, a váci piacon bőségesen találunk magunknak „ellátmányt”.

Vízitúrás szempontból azonban sajnos semmi jót nem tudunk elmondani Vácról. A Duna-parton a kerékpárosok és gyalogosok által használt sétányt leszámítva gyakorlatilag nincs semmi,  belvárosban normál vízállásnál szinte kikötni is lehetetlen, kialakított part nincs, ha a kajak-kenu klub stégjénél (a komp előtt kb. 200 m) meg is tudunk állni, a vízi járműveinket nem tudjuk megfelelően elhelyezni. Ha lejjebb evezünk, vigyázzunk a kompra, (a menetrendet érdemes tanulmányozni az indulással kapcsolatban), ám a váci várral egy vonalban a parton találunk kiszállóhelyet. Sajnos  a part itt is rendezetlen. (A vár egyébként jól látszik a vízről.) A kerékpárútra felsétálva találjuk meg Vác egyetlen olyan turisztikai szolgáltatását, amely fogad akár sátorozókat is, ez a Göncöl-ház. Itt sátorozni, tüzet rakni is tudunk, van lehetőség matracszállásra, szobabérlésre. Ez kb. 200m-re van a Dunától. Ha már itt kikötöttünk, nézzük meg a Váci Ártéri Tanösvényt (kis séta a Duna mentén lefelé a kerékpárúton), melyet a Göncöl Alapítvány készített és tart fent.

Vízitúra szervezésben hasznos segítséget nyújthat a környék legnagyobb vízitúra-szervezője a Dunai Sárkányok Sárkányhajós és Természetjáró Egyesület.

Következő megállási lehetőségünk Sződliget (1674. fkm.)

Sződligetig a bal part mentén semmilyen akadály, említésre méltó vízi „érdekesség” nincs. A part egyébként jó, kis víznél kifejezetten kellemes kikötőhelyek vannak. A jobb parton, Sződliget előtt 1675 fkm-nél két kőgát állja utunkat, egymáshoz közel, de ez nem befolyásolja utunkat, amennyiben a bal parton haladunk. Itt már széles a hajózóút, kényelmesen elférünk a vízen.

Sződliget (1674 fkm.)

1674. fkm.  [icon name=”bicycle” class=”” unprefixed_class=””] [icon name=”coffee” class=”” unprefixed_class=””] [icon name=”train” class=”” unprefixed_class=””] [icon name=”anchor” class=”” unprefixed_class=””]

1950 előtt Sződhöz tartozott, az után lett önálló település. A Duna-partja szép, gondozott, nem hosszú, de így is találunk két büfét és egy éttermet a parttól kőhajításnyira. A település szép, gondozott, csendes kertváros, számtalan újonnan épített kertes házzal. Sok látnivaló nincs, de a parttól néhány perces sétára tudunk vásárolni, meleg ételt vásárolni.

Szorosan a part mellett húzódik a kerékpárút, illetve a motoros vízitúrázás szerelmesei jól felszerelt yacht kikötőt is találnak itt. Jó kikötési lehetőség kínálkozik, ha beevezünk az öbölbe, ahonnan a yacht kikötő is megközelíthető.

Kijelölt sátorozási lehetőség, nincs, magán szálláshelyeket lehet találni, de kifejezetten vízitúrázásra irányuló szálláshely szolgáltató nincs. A büfék kínálata miatt azonban mindenképpen érdemes időt szakítani a megállásra.

Sződliget határában találkozhatunk a Rákos-patak torkolatával. Ez elég széles ahhoz, hogy beevezhessünk rajta, pici, de szép vízi világgal találkozhatunk itt.

Rögtön ez után két kicsi sarkantyú (1673 fkm.) állja utunkat, kerüljük őket óvatosan, de nyugodtan, hiszen van rá hely bőven. 2 km evezés után megérkezünk Gödre, annak is Felsőgöd településrészére. Arról, hogy jó helyen vagyunk a látványos, fűvel borított töltésoldal árulkodik, maga a település a töltés mögött található.

Göd (1673. – 1667. fkm )

1672. fkm. [icon name=”bed” class=”” unprefixed_class=””] [icon name=”bicycle” class=”” unprefixed_class=””] [icon name=”coffee” class=”” unprefixed_class=””] [icon name=”train” class=”” unprefixed_class=””] [icon name=”anchor” class=”” unprefixed_class=””]

Göd város egy hosszanti település, Sződliget és Dunakeszi között gyakorlatilag a teljes területet Göd foglalja el. Rég lakott település volt, újkőkori és bronzkori emlékeket leltek fel a településen. Mindezek mellett feltártak a területén egy római kori katonai tábort illetve sarok és bástyatorony maradványait. Duna-partja jól kiépített, Göd területén számtalan vízparti szolgáltatás, vendéglátóhely és egyéb kikapcsolódási lehetőség található. A teljes településre elmondható, hogy igen kellemes, csendes kertváros, a főút és a Duna-part közötti nyaralók kifejezetten vízparti üdülő hangulatot kölcsönöznek a városnak.

Felsőgöd Göd település északi része. Duna-partja kedvelt aktív turisztikai célpont, az itt található vízparti vendéglátó egységek, a jól felszerelt, bérelhető kis faházakkal jól ellátott szálláshely a  és a vízparti kalandpark (Duna-part Nyaralóházak) miatt egyaránt, ahol akár sárkányhajózásra is van lehetőség. A felsőgödi „hekkes” kultikus célpontja a kerékpárral vagy vízi-járművel érkezőknek.

Amennyiben az ide látogatónak nincs vízi-járműve, a helyi Duna-Parti Csónakházban kölcsönözhet egyet.

Ha van egy kis időnk rá, vagy eltöltünk itt egy éjszakát, látogassuk meg a környék egyetlen thermál strandját, mely nagyszerű lazulási lehetőség egy vízitúra után.

… a harmadik részben leevezünk egészen a Római-partig

írta: Klemencz Henrik (DR-VTSZ)